Laboratóriumi virágszálak

Ha tudomány és nők, akkor egyértelmű, hogy először Marie Curie neve ugrik be mindenkinek. Madame Curie úttörőnek számított: ő kapta meg Franciaországban először a doktori címet, ő volt a Sorbonne első női professzora, és előtte még egyetlen nő sem kapott Nobel-díjat. Ellenben Curie-t kétszer is honorálta a svéd akadémia: először 1903-ban fizika terén a radioaktivitás felfedezéséért (ezt az elismerést férjével és mesterével megosztva kapta), majd 1911-ben a vegytiszta rádium előállításáért jutalmazták kémiai Nobel-díjjal.


Szintén laboratóriumi körülmények között sikerült maradandót alkotnia Stephanie Kwoleknek, egészen pontosan huszonnyolc felfedezés kötődik a vegyész nevéhez. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a golyóálló mellény feltalálása, pontosabban az életmentő vázat alkotó kevlár anyag létrehozása.

A kevlárt csak a modern idők acéljának nevezik, hiszen hatalmas teherbírású, hő- és saválló anyag, de szálaiból szövetszerű anyagokat is lehet készíteni, amelyek tökéletesen alkalmasak motoros ruhának is.

A szilikon feltalálása először egy szobrászművésznő, Patricia Billings ragasztójaként szolgált, míg a WiFi-t egy holland radarmérnök hölgy, Vic Hayes álmodta meg, hogy összekapcsolhassa a pénztárak zárási nyilvántartását.


Törékeny nők férfias találmányai

Mikor havas, esős időben vezetünk, mindenképpen emlékezzünk meg Mary Andersonról, aki a szabad kilátást biztosította nekünk az ablaktörlő feltalálásával. Tovább növeli az elismerést az a tény, hogy az ablaktörlőt öt évvel az első tömegautó megjelenése előtt, 1903-ban találta fel Anderson kisasszony, mikor is egy havas téli estén bőszen imádkozott a villamoson a biztonságos hazatérésért.

Tabitha Babbitt számára kézenfekvő volt a szalagfűrész feltalálása, hiszen egy fűrészüzemben dolgozott, és bizony már nagyon unta az egyik húzza, a másik tolja módszert. Találmánya ugyan jelentősen megkönnyítette a fűrészelés tudományát, azonban maga Babbitt nem örvendett túl nagy népszerűségnek, hiszen a szalagfűrész több ember munkáját is ki tudta váltani.

A tengeralattjáró periszkópját még az 1800-as évek első felében egy Sarah Mather nevű hölgy szabadalmaztatta, míg az autó kipufogó megálmodása is nőhöz fűződik, egészen pontosan El Dolores Jones-hoz, 1917-ben mutatta be találmányát (ekkor már alaptartozéknak számított Anderson ablaktörlője). Valószínűleg hólapátolás közben pattanhatott ki Cynthia Westover fejéből a hómaró ötlete, még az 1800-as évek végén.


Nőiesebb vizeken

Még ha nem is tudták, a modern korokban minden szülő elrebegett egy-egy köszönömöt Marion Donovannak, akinek a nevéhez az eldobható pelenka feltalálása fűződik. Donovannak elege lett a folyamatos pelenkamosásból, ezért először zuhanyfüggöny felhasználásával alkotta meg a kezdetleges darabot, amit aztán tökéletesített is. Találmányával több céget is megkeresett, de mindenhonnan elhajtották, sokallták az előállítási költségeket, és nem láttak túl nagy profitot benne. Egy évvel később már bánták, mikor Donovan saját vállalkozása szárnyalt, egymillió dollárt kellett kipengetniük az átvételért.


Az úri jómódban élő Josephine Cochrane-nek valószínűleg sosem kellett mosogatnia, az viszont felettébb zavarta, hogy az ügyetlen személyzet sorra töri a tányérjait. Ezért hát gondolt egyet, majd még egyet, és megalkotta a mosogatógépet 1886-ban. Az 1893-as világkiállítás egyik legnagyobb csodamasinájának számított, éttermek hadai szerezték be a készüléket, a nagyközönség számára azonban csak 1950-ben vált elérhetővé a mosogatógép.

Mary Phelps Jacob nevét hol áldják, hol átkozzák a férfiak. Mrs. Jacob ugyanis két zsebkendőt egy rózsaszín szalaggal összefogva dobta piacra a melltartót. Bár találmánya annyira nem volt egyedi, mint gondolta, hiszen már a VII. században is hordtak a nők melltartó-kezdeményt, 1913-ban sikerült ezzel kiváltania a közutálatnak örvendő fűzőt. A melltartó hamar megkezdte hódítóútját, a fehérnemű ipar pedig hatalmas bevételhez jutott a szexisebbnél szexisebb darabok bemutatásával.

A lipcsei Melitta Bentz rajongott a kávéért, viszont a csésze alján letelepedő zaccal ki lehetett volna kergetni a világból. Így hát fogta magát, és egyik nap kávézási ceremóniája előtt egy itatóspapírt tölcsér alakúra tekert, ebbe szórta a kávét, amit aztán forró vízzel öntött nyakon, és máris nyugodtabban élvezhette a fekete mérget. Neve márkává vált, Németországban még mindig kapható a Melitta kávéfilter.

És még hány és hány találmány, tudományos előrelépés kötődik a gyengébbik nem képviselőihez, amiket nem jegyzett fel a történelem! S hány korszakalkotó találmányon agyalhatnak ebben a pillanatban is nő társaink, melyek dagadó büszkeséggel tölthetnek el mindannyiunkat.  



Szerző: Frányó Krisztina - Pozitív Nap