Herman Gábor.: A "GMT+2 időzónát Magyarországnak" javaslat célja, hogy Magyarország egy olyan időzónába kerüljön, ami az itt lakó emberek nagy része számára sokkal előnyösebb, mint a jelenlegi. A legtöbb ember számára a legértékesebb az esti időszak amikor a szabadidejét tölti és lehetősége van kimenni a szabadba. Ez egy napfényes órával hosszabbá válna, ami nagyon sok mindenre adna lehetőséget. A napsütésnek számtalan pozitív hatása van, kihat az élet számos területére és az egészségünkre, de ezt már az előző cikkben is bemutattuk. 

Sokan azt hiszik, de a cél nem a téli-nyári óraigazítás megszüntetése, hanem ennek megtartása mellet az óráink egy  órával előrébb állítása. Mivel én sem szeretem az évente kétszeri óraigazgatást, ezért a javaslat kidolgozása során megnéztem azt is, hogy van-e értelme ennek az állítgatásnak. A számításaim és az érvek mondják azt, hogy igenis van értelme tavasszal és ősszel órát állítanunk!

P.N.: Milyen érveid vannak az téli-nyári időszámítás megtartása mellett?

H.G.: Az óraigazítás ellenzői általában azt hozzák fel érvként, hogy ma már szinte jelentéktelen az a megtakarítás, amit a világításon megtakarítunk, hiszen más célokra (pl. klímahasználat) sokkal több elektromos energiát használunk. A MAVIR adatai szerint az óraigazítással a világításon kb. 6 milliárd Ft körüli az éves lakossági megtakarítás. A GMT+2 javaslat ezt a mostani 6 Milliárd Ft-ot növelné meg még 6.8 Milliárd forinttal, azaz csak annak, hogy hány órát mutat az óra évente minimum 13 Milliárd Ft a lakossági jelentősége! Ez pedig 4 fős családonként kb. 5200Ft/év! Ez szerintem egyáltalán nem jelentéktelen összeg... 

Az óraigazítás igazi értelme számomra a több napsütés, ezt kapjuk cserébe az évi kétszeri kellemetlenségért. Készítettem egy ábrát, ahol a színes résszel jelzett időszak mutatja azt az időszakot, amikor az év során a napnyugta este 8 után van. 

A kék vonallal látható, hogy jelenleg 102 napig van este 8 után világos. A téli-nyári időszámítás megtartásával és a GMT+2 időzónával évente 172 napra növekednének az ilyen világos estéink száma (zöld vonal). De nem csak nyáron, hanem télen is egy órával később lenne sötét!

Ha pedig a  jelenlegi időzónában eltörölnénk a tavaszi-őszi óraigazítást, akkor soha nem lenne este 8-ig világos! Ki szeretné ezt? Hatalmas pazarlás lenne! Ha úgy szüntetnénk meg a téli-nyári óraigazítást, ahogy pl. most Ukrajnában, azaz megmaradna a nyári időszámítás, ami egyben azt is jelenti, hogy váltanánk egy időzónát, akkor lényegében ugyanannyiszor lenne este 8-ig világos, mint most. Lenne egy pici megtakarítás és kényelmesebb is lenne, de nem a legjobb választás lenne. Ha már változtatnák, akkor legyen már igazán jó nekünk, süssön sokat a Nap! Ez hajt engem is és ez a lényeg, ezért kellene időzónát váltanunk!

P.N.: Tehát akkor a hangsúly az időzónaváltáson van. Gigászi feladatnak tűnik, amihez globális döntések szükségét érzi az ember. Milyen stádiumban van az ügy? 

H.G.: A folytatás nyitott még, de vannak elképzeléseim, hogy hogyan tovább. Ehhez azonban nagy szükség lenne az emberek további segítségére is! A "GMT+2 időzónát Magyarországnak" jelen formájában még csak egy - érvrendszerrel alátámasztott - ötlet. A feladat, ennek az ötletnek átalakítása egy olyan javaslattá,  ami érdekelni fogja mondjuk a Magyar Kormányt és Parlamentet (csak, hogy nevén nevezzem), akik aztán meg tudják tenni azokat a törvényi módosításokat, amelyek szükségesek az időzóna váltáshoz. 

Azt azonban már látom, hogy ez nem olyan egyszerű. A TEDxDanubia előadást követően a video "birtokában" elkészítettem egy weboldalt, hogy az összes idevonatkozó adat, számítás teljesen nyilvános és elérhető formában bárki rendelkezésére álljon. Miután ezek az anyagok elkészültek, e-mail-ben megkerestem a javaslattal több minisztériumot is, de sajnos semmi választ nem kaptam. Egyértelmű lett, hogy más úton kell haladni és a javaslatnak először erőt, támogatottságot kell szereznie, és ha ez megvan, akkor jutunk közelebb a célhoz. 

H.G.: A támogatottság megszerzésében tudna nagyon sokat segíteni az internet adta nyilvánosság. Én egy viszonylag szűk közösségben mozgom, Budapest mellett lakom és a fővárosban dolgozom, ezért nem tudom, hogy a lakosság más része hogyan él, mikor kel és fekszik, okozna-e gondot számára egy ilyen óraigazítás? Szeretném azt hinni, hogy mindenki számára jó lenne, ha előretekernénk, de biztosan lennének olyanok is, akiknek ez a változás nem annyira lenne jó. Kik ők, hányan vannak, mi lenne ezzel a problémájuk? Ezekre a kérdésekre lenne jó megismerni a választ! Szociológusok, pszichológusok, orvosok, jogászok, társadalomkutatók, közgazdászok, társadalmi szervezetek, a mezőgazdaságot és a vidéki embereket ismerők is nagyon sok hasznos érvet tudnának hozni. Rájuk lenne most nagy szükség! Ha lenne 10-15 ilyen aktív ember, aki hajlandó lenne munkát tenni ebbe, az sokat segítene! 

A következő lépés az lenne, hogy mindenki a saját szakterületén összeállítson egy tömör anyagot, amit cikk vagy tanulmány formájában a későbbiekben egységesen publikálni lehet és amivel később a törvényhozókat is meg lehet győzni. Nem "lenyúlni" szeretném más ötleteit, hiszen én is közkinccsé tettem a sajátomat, hanem sokkal inkább információra és munkára lenne szükség a továbbhaladáshoz. 

 P.N.: Az eddigi munkálatokban voltak, vannak segítőid? 

H.G.: Igen, nagyon sok embertől kapok pozitív visszajelzéseket és ez nagyon fontos. Nagyon sokat segített a TEDxDanubia, amely a "Továbbterjesztésre érdemes ötletként" ("Ideas worth spreading") adott bemutatkozási lehetőséget. Ez volt tulajdonképpen az ősbemutató. Ezt követte egy nemrégiben tartott workshop, ami a Budapest Business Cluster és egy nemzetközi világítástechnikai cég segítségével jött létre. Mindkét esetben sok új érv került elő, hiszek benne, hogy az ehhez hasonló kezdeményezések juttathatják végül célba ezt a kezdeményezést. Szükséges tehát, hogy olyanok segítsenek, akiknek szakmai ismerete vagy éppen lehetősége van a javaslat felkarolására.

H.G.: Van egy oldalunk és munkacsoportunk az egyik közösségi oldalon is, de a legbiztosabb az e-mail, a gmt2tohungary@gmail.com címen várom a jelentkezőket! Várom pl. egyetemisták, főiskolások jelentkezését, ők akár egy (szak)dolgozatban is kidolgozhatnák a rájuk eső témakört, de bármilyen szakterületen dolgozó ember segítsége jól jönne.

Szerző: Fodor Márta