Ha a Lawrence Berkley Nemzeti Laboratórium kutatásai sikerrel járnak, a dohány központi helyet szerezhet a megújuló bioüzemanyag termények piacán. Ez enyhén szólva is pálfordulást jelentene a dohány számára, amely a Betegség Ellenőrzési Központ szerint éves szinten minden 5 halálesetből egyért felelős az Egyesült Államokban. De végül is, ha Darth Vadernek sikerült jóvátennie a bűneit, a dohány is jó esélyekkel indulhat, nemde?

A mikrobás fermentáció egy új, ígéretes szelete a bioüzemanyag kutatás területének, ám a Berkeley csapatának még ez sem elég. Mint Christer Jansson biokémikus elmondta, a céljuk, hogy a dohányból kinyert szénhidrogén molekulákat néhány lépést átugorva alakítsák át olyan üzemanyaggá, ami használatra kész helyettesítője a kőolaj alapú üzemanyagoknak.

„Ki szeretnénk kerülni az olyan későbbi folyamatokat, mint a fermentáció, és közvetlenül a növényben létrehozni az üzemanyagot. Miután szétmorzsoltuk a biomasszát, kinyerhetjük a szénhidrogén molekulákat, hogy aztán ezeket is rövidebb molekulákká morzsolva benzint, gázolajat vagy kerozint állítsunk elő.” - állítja Jansson.

Hogy a folyamat költségkímélő legyen, a csapatnak egy olyan dohányfajtát kell létrehoznia, amely rendkívül hatékony módon használja fel a napfényt, és alakítja át ezáltal a szén-dioxidot szénhidrogén molekulákká. A dohányt cianobaktérium génekkel akarják dúsítani, amely mikroba már amúgy is komoly hírnévnek örvend az alternatív üzemanyagok terén.

A dohány jelenleg egyre nagyobb figyelmet kap a bioüzemanyag kutatók körében. A Maryland-i Egyetem például egy vírusbefogadó dohánytörzset szeretne felhasználni üzemanyagcellákhoz és akkumulátorokhoz. A Közép-Floridai Egyetemen Henry Daniell kutató egy másik úton elindulva olyan dohány enzimeken dolgozik, melyek segítenek átalakítani a fás biomasszát etanollá. A cél olyan eljárás kidolgozása, mely sokféle alapanyag esetén is működik, lehetővé téve, hogy a finomítókban kihasználják az olyan helyi erőforrásokat, mint például a floridai narancshulladék.

Nem kellenek új termőterületek sem

Mint emberi fogyasztásra alkalmatlan bioüzemanyag termény, a dohány kitűnően illeszkedik Obama elnök tavaly nyáron meghirdetett nemzeti kezdeményezésébe, amely társulva az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumával, a Haditengerészettel, valamint az Energiaügyi Minisztériummal, minél több bioüzemanyag forrást vonna be a termelésbe. A dohány egyébként is előnyt élvez az olyan nem fogyasztható bioüzemanyag terményekkel szemben, mint az elefántfű vagy a gomborka.

Mivel már amúgy is elegendő terület áll rendelkezésre a dohánytermeléshez, felesleges új termőterületek létrehozása. Bár a fent említett növények szívósak, és élelmiszer ipari termények számára alkalmatlan talajon is termeszthetők, az eljárás olyan problémákat is felvet, mint a talajvesztés vagy a szállítási infrastruktúra kérdése. Ami a mezőgazdasági földhasználatot illeti, ez az élelmiszertermő területek számára sem lenne nagy a veszteség, hiszen a dohány a szárító épületekből rögtön a bioüzemanyag finomítóba kerülne. Természetesen a cigaretta ára a belföldi kínálat csökkenése miatt gejzírként tör majd fel, de legalább lesz minek örülnie a Betegség Ellenőrzési Központnak.