Gondoltad volna? Fájdalmat csillapít a nevetés!

A nevetés fájdalomcsillapító hatású lehet, de csak az igazán ellenállhatatlan, hasrengető fajtájú – állítják brit kutatók.


A BBC által idézett kutatásban az oxfordi egyetem tudósai kísérleti alanyok egy csoportjával negyedórán át kacagtató filmeket nézettek, egy másikkal pedig unalmas felvételeket, például golfozást. A mozizást követően tesztelve az alanyok fájdalomtűrő képességét a kutatók arra jutottak, hogy akik jól kiröhögték magukat, 10 százalékkal jobban tűrték a fájdalmat, mint az unatkozó csapat tagjai.

A mélyről jövő nevetés a legjobb gyógyír

A tudósok rámutatnak arra, hogy csakis a mélyről jövő nevetésnek van fájdalomcsillapító hatása, a kuncogásnak, kacarászásnak nincs fiziológiai szerepe. Robin Dunbar professzor úgy sejti, hogy az ellenállhatatlan, már-már fájó röhögés a tüdők „kiürítése” révén – ami fájdalmat kelt – endorfinokat szabadít fel a szervezetben, ezek pedig tompítják a fájdalomérzetet.


Ami a humoros filmeket illeti, a különböző műfajok hatása eltérő volt. Az együgyűbb, csihi-puhis, tortahajigálós, ülepen rugdalós (úgynevezett slapstick) komédia szerepelt a legjobban, amelyhez Dunbar professzor ugyanakkor hozzásorolja a brit Mr. Beant is. Az intellektuálisabb monológhumor nem vált be. Jól röhögtették az alanyokat ugyanakkor a szituációs vígjátékok (sitcomok), például az amerikai Jóbarátok sorozat részletei.


Egy zacskó jég is kellett a kísérlethez

A kutatók nem mérték közvetlenül az alanyok endorfinszintjének alakulását, mert ahhoz gerincvelő-csapolás kell, ehelyett fájdalomtűrésüket vizsgálták például azzal, hogy mennyi ideig bírnak fogni egy zacskó jeget. Minél tovább, annál több endorfin termelődött előtte a röhögéstől. 

Látod, az állatok is nevetnek! Még több mosolygós állat-fotóért kattints képriportunkra!

Dunbar célja az volt, hogy megfejtse a nevetés 2 millió évvel ezelőtti szerepét az emberiség kialakulásában, közösségkovácsoló hatását. Minden majom képes nevetni, de csak az ember tud olyan mélyről jövőn, hogy az endorfint szabadít fel. Dunbar szerint lehet, hogy 2 millió éve a mély kacagás révén alakulhattak ki 100 fős hordák az embereknél, míg a majomkolóniák maximális létszáma 50 körül volt.

Nevess sokat, élj sokáig!

Természetesen nem csak a hasfájós kacagás hat jótékonyan a testünkre. Egy-egy kisebb kuncogás, boldog mosoly, vagy visszafogott nevetés örömhormonokat termel, ami pozitívan stimulálja a szervezetünk működését. Erősíti az immunrendszert, vagyis azok, akik vidámabbak kevesebbszer betegednek le, mint az örök morgósok. Levezeti a stressz, így az ember szervezete tovább bírja, jobban ellenáll a testi betegségeknek, egyszóval meghosszabbítja az életet is!


                       Egy zseniális kisfilm arról, mennyire ragályos a nevetés!

Talán tényleg ennyi csak a lényeg. Ahhoz, hogy hosszú életet éljünk, egyszerűen csak nevetnünk kell. Nevess szándékosan, hahotázz önfeledten, csöndesen sírva kuncogj. Kacagj, ha szomorú vagy, nevess a barátokkal és egyedül is. Mosolyogj másokon, magadon, ha fordítva vetted fel a nadrágod, de csak a munkahelyen vetted észre.


Forrás: MTI/Pozitív Nap

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Sírva nevetős: unatkozó könyvesbolti eladókon még nem szórakoztunk ekkorát

Minél unalmasabb, amit csinálsz, annál könnyebb érdekessé tenni. Annál feltűnőbb lesz, bármilyen aprósággal is színesíted. Nem kell sok. Lejjebb találod a nagyon jó példákat erre... :)

Kutyáink értik, amit mondunk nekik - egy új magyar kutatás bizonyította ezt!

AZ ELTE Családi Kutya Programja a világon elsőként vizsgálta meg, hogy a kutyák agya miként dolgozza fel azt, amikor beszélünk hozzájuk: számít, hogy MIT és HOGYAN mondunk!

Emlékszel arra, amikor a Plútót megfosztották a "bolygórangjától"? Itt a válasz, hogy miért!

2006-ban a Plútó visszaminősítése igen nagy felháborodást váltott ki a közvélemény részéről. Azonban tény, hogy a Naprendszer akkor még 9. égiteste igencsak aprócskára sikeredett.

10 év után újra látták a világ egyetlen olyan állatát, amelynek a felnőtt példányai is úgy néznek ki, mint a kiscicák!

A homoki macska egy igen nehezen megfigyelhető és veszélyeztetett faj, mely félénk és visszahúzódó, így történhetett, hogy 10 évig nem került emberi szem elé vadon élő példánya.

A Hubble űrteleszkóp: szemünk a végtelenben

A Hubble fellövése és munkába állítása előtt sokkal kisebb volt a világ. Mintha csukott szemmel akartunk volna látni az univerzum végtelen sötétjében. Ebbe a fekete csendbe hozta el a fényt a teleszkóp.


NAPI BOLDOGSÁG