A projekt szakemberei szerint az Óriás Magellán-távcső (GMT) az év korábbi szakaszában számos ellenőrzésen esett át, és jelenleg a konstrukciós fázis előtt áll. Patrick McCarthy, a GMT igazgatója elmondta, arra számítanak, még idén megkezdődhet az építés, és a készülék 2021-ben már felpillanthat az égre néhány első tükrével.

A hatalmas távcsővel a kutatók a rejtélyes sötét energia és sötét anyag természetét fürkésznék, exobolygókat keresnének és jellemeznének, illetve szemügyre vennék, az univerzum első csillagai és galaxisai hogyan alakultak ki.

Az Óriás Magellán-teleszkóp illusztrációja

2550 méteres magasságban épül

A GMT-t a chilei Las Campanas-csúcson építik, 2550 méteres magasságban. Hét darab, 8,4 méteres elsődleges tükröt foglal magában, melyek egyetlen 24 méter átmérőjű főtükröt alkotnak. A kész teleszkóp tízszer nagyobb felbontással dolgozik majd, mint az ikonikus Hubble. A dizájn hét kisebb, másodlagos tükröt is felölel, ezek a vaskos földi atmoszféra torzító hatásainak ellensúlyozására más-más alakzatba rendeződnek.

20 tonnás elsődleges tükreinek kialakítása igazi kihívásnak bizonyult, ám az egyik óriási felület már elkészült, kettő másikat pedig már kiöntöttek. A negyedik tükör öntését jövő márciusra tervezik.

A Las Campanas-obszervatórium

Rengeteg pénz szükséges a megvalósításhoz

A másik kihívás a pénzügyi háttér megteremtése volt. A projekt teljes költségét 860 millió dollárra becsülték, McCarthy szerint azonban elképzelhető, hogy további 100 millióra lesz szükség az előre nem látott események kezelésére és az infláció ellensúlyozására. A pénzt a GMT partnerei teremtik elő, ezek között megtalálhatóak az Arizonai, a Chicagói Egyetemhez és a Harvardhoz hasonló oktatási intézmények, magánszervezetek, mint a Carnegie Tudományos Intézet, valamint nemzetközi partnerek, mint a brazíliai Sao Paulo állam.

A GMT a tervek szerint 2021-ben kezdi meg működését négy vagy öt elsődleges tükrével, és a rákövetkező évben áll teljesen szolgálatba. Precedens nélküli fénygyűjtő képessége a kutatók szerint több területen jelentős felfedezésekhez vezethet. Példának okáért, közvetlenül figyeli majd exobolygórendszerek széles tartományát, betekintést engedve a távoli, egzotikus világokba. (Eddig csak maréknyi idegen világot kaptak lencsevégre, mindegyikük Jupiter-szerű gázóriás.)

Az óriás másik illusztrációja

Emellett lehetővé teszi, hogy az exobolygók atmoszféráját is megvizsgálják, olyan kémiai jelek után kutatva, amelyeket idegen létformák hagyhattak hátra. Ezenkívül a GMT-vel vizsgálnának távoli és ősi objektumokat, így pillantanának be az univerzum korai szakaszába (csak néhány százmillió évvel a Nagy Bumm után), amikor az első csillagok, galaxisok és fekete lyukak megszülettek.

Más teleszkópok is működésbe lépnek majd

A GMT ugyanakkor nem az egyetlen óriási, földi teleszkóp, amely a következő évtizedben felnyitja szemét. A Harmincméteres Teleszkóp (TMT) a tervek szerint 2022-ben kezdi meg szolgálatát a hawaii Mauna Keán, miközben az Európai Rendkívül Nagy Távcső (E-ELT) 2024-ben gyűjti be első fénysugarait Chilében. A TMT 30, míg az E-ELT 39 méter átmérőjű tükrökkel operál majd. Mindkettejük tükrei több száz, relatíve kis szegmensből állnak össze, ellentétben a Magellán maréknyi, nagy szegmenset felölelő tükrével.

Mindhárom megateleszkóp a csillagászat legégetőbb, megválaszolatlan kérdéseit célozza. McCarthy szerint a kutatók akár olyan korszakalkotó felfedezésekre lehetnek velük képesek, mint Galilei, amikor több mint 400 éve először fordította teleszkópját az égbolt felé.

MTI