A tengeri sün felkészült a környezetszennyezésre

Úgy tűnik, néhány organizmus meglepően jól adaptálódhat a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt felszabaduló szén-dioxid okozta savasodó óceánhoz.


Ahogy az óceánok egyre savasabbá válnak, számos tengeri élőlénynek nehezebbé válik a váza felépítéséhez szükséges kalcium kivonása a tengervízből. A tengerbiológusok attól félnek, ökológiai katasztrófa következhet be, amennyiben az állatoknál nem fejlődik ki hatékonyabb kalciumfelvétel.

Melissa Pespeni, amerikai biológus és csapata úgy döntött, megvizsgálja, az evolúció milyen mértékig képes lépést tartani a változó környezettel. Laboratóriumukban lila tengerisünök (Strongylocentrotus purpuratus) lárváit normál és emelkedett savtartalmú vízben nevelték. Meglepetésükre kiderült, hogy a savasabb víz nem járt különösebben negatív hatással a lárvák vázának fejlődésére.

A túléléshez sajnos alkalmazkodniuk kell
A stabilitás mögött azonban rengeteg genetikai változás rejtőzött. Amikor Pespeni génszekvenálással tanulmányozta a fejlődő állatokat, kiderült, hogy a géngyakoriság mértéke drámaian eltolódott. Különösképpen a növekedéshez, lipidanyagcseréhez és a sejtekbe áramló és onnan távozó ionok mozgásához kapcsolható gének mutattak több változást a savas feltételek között nevelt sünöknél. A gének ezen típusai segítik a sejteket, hogy megbirkózzanak a savasabb környezettel. Mindez erősen utal arra, hogy a változások a természetes szelekció eredményei.

Pespeni szerint, ha egy élőlénytől ilyen mértékű adaptálódást várnánk, akkor a lila tengerisünre gondolnánk elsőként, mivel rendkívül változatos környezetben fejlődött ki. A sün Észak-Amerika csendes-óceáni partjai mentén él, ahol gyakran tapasztalja meg a mély óceánból érkező, szén-dioxid-tartalmú feláramlásokat.

A korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a sünöknél szokatlanul magas a genetikai változékonyság szintje. Pespeni vizsgálata pedig azt jelzi, hogy az evolúció gyorsan ki tudja választani ama génvariánsokat, melyek a savasabb felvételekhez való adaptálódáshoz szükségesek – mondja Jennifer Sunday, kanadai kutató. Tavaly német szakemberek hasonló adaptációt dokumentáltak egy egysejtű algánál. Egyelőre azonban a jövő zenéje, mely más fajok tudnak elég gyorsan fejlődni ahhoz, hogy lépést tartsanak az óceáni savasodással.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Boldogságot teremtő videósorozatot: íme 50 óra a természet hangjaival és lenyűgöző szépségével

Miután kutatások is alátámasztják, hogy a természetfotók látványa növeli a boldogságszintet, így a BBC Earth elkészített egy videósorozatot, ami ötször 10 órában kalauzol el a természet legszebb helyeire.

Csak ámulunk: szenzációsak az év panorámafotói

Nem győzünk álmélkodni az év panorámafotóin! Idén nyolcadik alkalommal hirdették meg az EPSON nemzetközi panorámafotós pályázatát, a győzteseket pedig szerdán ki is hirdették.

Hogyan szorítod ökölbe a kezed? Sok mindent elárul rólad

Eszedbe jutott valaha is, hogy még az sem mindegy, hogyan szorítod ökölbe a kezed? Pedig valóban nem az. Ez az önkéntelen avagy tudattalan mozdulat nagyon érdekes dolgot árul el rólad. Szóval, hogyan szorítod ökölbe a kezed? És vajon mit jelent mindez a számodra?

Alighanem ez az ország legkülönösebb fája

A napokban a Facebookon tettek közzé egy fotót Ceglédbercel egyik fájáról, ami nemcsak pompás színezetével, hanem egyedülálló formájával is lenyűgözi az arra járókat.

20 hihetetlen hely Európában, melyeket látnod kell!

A vén Európa, a megunhatatlan, a sokszínű, a lehengerlő - maga a múlt és a jelen egyszerre!


NAPI BOLDOGSÁG