Az aszteroidák és üstökösök éve lesz 2013, amelynek során két kisbolygó és két kométa kerül a Föld közelébe.

  
A legnagyobb érdeklődés a 99942 Apophis földsúroló aszteroidát övezi, amely január 3-án 14,5 millió kilométerre suhant el bolygónk közelében. A kisbolygót, amelyet Apóphisz, az ókori egyiptomi mitológia egyik teremtménye, a sötétség és káosz megtestesítője után neveztek el, 2004-ben fedezték fel. Az első számítások azt mutatták, hogy 2,7 százalék az esélye, hogy 2029-ben a 270 méter átmérőjű "kőszikla" ütközik a Földdel, és a becsapódás ereje huszonötezer hirosimai atombomba energiájának felel meg. Ez a legnagyobb kisbolygó, amely valaha becsapódott a Földbe és a veszélyes égitesteket minősítő Torino-skálán az eddigi legmagasabb, 4-es besorolást érte el.


További megfigyelések ezt kizárták, viszont a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy szerencsétlen esetben 2036. április 13-án ütközhet a kisbolygó Földnek, ennek az esélye eredetileg 1 a 45000-hez volt, később, pontosabb számítások alapján a kataklizma valószínűsége 1 a 250000-hezre csökkent.

"Mindazonáltal még mindig fennáll a becsapódás egy halvány esélye" - hangsúlyozta közleményében az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bolygókutató részlege (Jet Propulsion Laboratory, JPL).

A bizonytalanságot az úgynevezett Jarkovszkij-hatás okozza. Az Ivan Jarkovszkij orosz mérnök (1844-1902) által felfedezett effektus abban áll, hogy a forgó aszteroidák a napos oldalukon kapják központi csillagunktól a hőt, és a forgásuk következtében más és más irányban sugároznak ki belőle. A kis fénynyomáson alapuló hatás hosszú távon viszont azzal járhat, hogy az aszteroidák pályájának nagytengelye (átlagos távolsága a Naptól) megváltozik.

"A mostani földközelség során elvégzett mérések révén csökkenthetjük a pályával kapcsolatos bizonytalanságokat, s lehet, hogy teljesen kizárhatjuk a becsapódás valószínűségét" - hangsúlyozta Lance Benner, a JPL kutatója.


Valamivel több mint egy hónap múlva, február 15-én a 2012 DA14 katalógusjelű kisbolygó száguld el a Föld mellett. Az 57 méter átmérőjű égitest 34 500 kilométerre közelíti meg bolygónkat.
"Ez a legközelebbi, előre megjósolt földközelisége egy kisbolygónak" - mutatott rá Mark Bailey, az észak-írországi Armagh obszervatórium igazgatója.

A csillagászok reményei szerint 2013 emlékezetes lesz az üstökösök szempontjából is. Az idei első magányos égi vándor, a 2011 L4 katalógusjelű üstökös (PANSTARRS) lesz, amely március 8. és 12. között ragyog a legfényesebben.

Az év leglátványosabb csillagászati eseménye viszont a novemberben érkező a C/2012 S1 (ISON) üstökös, amely a feltételezések szerint teliholdként ragyog majd az égbolton. Mark Bailey ismertetése szerint rendkívül ritka égi vendégről van szó, hiszen az ISON-üstökös legutóbb 10 millió évvel ezelőtt járt a Nap közelében.