Mahatma Gandhi egy indiai fűszerkereskedő család tagjaként látta meg a napvilágot. Gyerekként annyira visszahúzódó volt, hogy sokszor inkább hazafutott az iskolából, csak ne kelljen beszélgetnie senkivel. Mégis korán nősült, 1883-ban, így már 13 éves korában felesége volt. Érettségi után Angliába ment, jogot tanult - de mielőtt elutazott volna, táplálkozási és nemi önmegtartóztatási fogadalmat tett. 1891-ben avatták ügyvéddé; még ugyanebben az évben hazautazott Indiába.
1893-ban egy indiai kereskedőcég Dél-Afrikába küldte, mint ügyvédet. Gandhi akkor szembesült azzal, milyen mély diszkrimináció sújtja az indiaikat, amikor leszállították a vonatról Pietermaritzburgnál, miután nem volt hajlandó átmenni az első osztályról a harmadik osztályra (az első osztályra volt érvényes jegye).
A negatív élmény hatására szószóló lett, a kisebbség és az elesettek támogatója. Filozófiai rendszere, amire később egész munkássága épült, ekkor kapott alapot: az igazságot hirdette, a passzív ellenállást, az erőt és a kitartást. A békét. Kimagasló politikai személyiség vált belőle, beszédeket tartott, kemény fizikai munkát végzett, miközben vegetáriánusként élt.
1915 körül, hazatérése után számolt le végleg a joggal, mert úgy gondolta, a törvények erőszakkal akarnak igazságot tenni. Nem volt többé már Mohandász Karamcsand, csak Mahátma. Nagy lélek. A férfi, aki vékonyabb volt, mint a nádszál, egyszerű, fehér lepelben járt és mindig mások boldogságát kereste, az erő szimbólumává vált. Hőssé lett.
És egy hős nem pihenhet, de nem is akar: Gandhi India függetlenségét követelte, a lelkiismereti-és vallásszabadságért harcolt, elítélte az erőszakot. Vállalta a börtönt, az éhségsztrájkot, a több száz km-es gyaloglást hazájáért, faluról falura ment, hogy véget vessen a vérengzésnek. Rengeteg követőre lelt, de ugyanannyi ellensége is volt: utóbbiak közül vetett véget a nagy lélek életének egy férfi, 1948. január 30-án.
Egy nagy ember gondolatai
Gandhi tanításaiban gyakran felcsendültek Jézus szavai, de ugyanúgy merített Thoreau, Ruskin, Emerson, Tolsztoj műveiből, valamint a hindu írásokból is. Önmagáról úgy nyilatkozott, hogy egy szegény koldus, mégis a világ leggazdagabb emberének érzi magát, mert soha nem szenvedett hiányt sem önmagát, sem a közérdekű céljait illetően.
„Isten mindig idejében és csalhatatlan biztonsággal válaszolt... A világ talán nevethet azon, hogy minden tulajdonról lemondok. Ez a vagyontalanság nekem hasznomra vált. Szeretném, ha a többi ember is hozzám hasonlóan elégedett lenne. A legnagyobb kincs az, ami a birtokomban van.”
Alázat, hit, bizalom, egyszerűség, szabadság, szeretet - ezek voltak a jelszavai. Örökérvényű mondatai mindig a fülünkbe csengenek...
...az igazságról: "Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd."
...az életről: "Élj úgy mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy mintha örökké élnél."
...a hazaszeretetről: "„Nacionalistának vallom magam, de az én nacionalizmusom olyan tágas, akár a világmindenség. Engem az egész Föld boldogulása foglalkoztat. Nem szeretném, ha az én Indiám más népek hamvain emelkedne fel. Ha kell időtlen időkig várok, de nem óhajtom véres eszközökkel keresni hazám szabadságát.”
...a megbocsátásról: "A gyengék soha sem bocsájtanak. A megbocsájtás az erősek erénye."
...a szeretetről: "Bármikor, amikor a csüggedés lesz rajtam úrrá, csak arra gondolok, hogy a történelemben az igazság, és a szeretet mindig győzedelmeskedett. Voltak ugyan zsarnokok, és gyilkosok, és volt idő, amikor legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak - gondolj csak bele, mindig."
...az alázatról: "Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában."
...az erőszakról: "Erőszakmentesség, erőszakosság, a kettő között annyi a különbség, hogy az egyiket a természet a másikat az emberiség találta fel ...vitathatatlan, hogy melyik a tisztességesebb."
...az ellenségeskedésről: „Akiket rossznak tartunk, azoktól elkerülhetetlenül visszakapjuk ezt a bókot.”
...az akaratról: "Az ember a gondolatai szüleménye. Amit gondol, azzá lesz."
...a vallásról: "Képtelen vagyok megbarátkozni a megtérés eszméjével.(…) Ez egy hiba, amely talán a világ béke iránti törekvéseinek legnagyobb akadálya… Miért akarna egy keresztény egy hindut megtéríteni? Miért ne lenne elégedett azzal, hogy a hindu egy jó, vagy hívő ember?"
2007 júniusában az ENSZ közgyűlése október 2-át, Gandhi születésnapját az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította.
Pozitív Nap