Az első női csillagász, aki bizonyíthatóan ezzel foglalkozott a közel négyezer évvel ezelőtt élt Aglaoniké volt. III. Szenuszert fáraó udvarában élt Egyiptomban és csillagászati kutatásainak segítségével meg tudta határozni a holdfogyatkozások pontos idejét. Azonban a tudásával vissza élt, azt állította, hogy ő parancsol a Holdnak - amikor akarja, eltünteti az égről, vagyis ő idézi elő a holdfogyatkozásokat. Emlékét egy görög mondás őrzi: "Irányítja, mint Aglaoniké a Holdat."
Az első női matematikus
Alexandriai Hüpatia (355? - 415. március) egyiptomi hellén filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egy kimagasló egyénisége. Hüpatia műveinek legendás híre volt az antik világban. Diophantosz Aritmetikájához, valamint Apollóniosz Konikájához és a matematikus, csillagász Klaudiosz Ptolemaiosz műveihez írt magyarázatokat. Nézeteiért, tanaiért, és nem utolsósorban női mivoltáért 415-ben megvádolták eretnekséggel, és brutálisan meggyilkolták. Sajnos halálát követően műveit elégették, és egy levelén kívül semmi sem maradt az utókorra, eredményeiről csak tanítványai feljegyzései alapján alkothat képet az utókor. Hüpatia az idők folyamán szimbólummá vált, nevét égitestek, tudós társaságok, feminista mozgalmak mellett egy betűtípus is őrzi. Ma őt tartják számon, mint az első ismert matematikusnőt.
Nem egy, hanem kettő Nobel-díj egy nő kezében
A Nobel-díjat fennállása óta 45 alkalommal ítélték oda nőknek, azonban csak 44 nő kapta meg. Ennek oka, hogy a lengyel-francia Marie Curie a nők között egyedüliként és a díj történetében egyetlenként két külön tudományágban is (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) kiérdemelte az elismerést. Mindemellett ő az első női Nobel-díjas is.
Enhéduanna (i. e. 2285-2250) akkád hercegnő, aki nem csak nőként volt úttörő, hiszen gyakorta őt tartják az első név szerint is ismert költőnek. Cím nélküli, gyakran Inanna-himnuszok, Enhéduanna Inanna-himnuszai vagy Enhéduanna himnuszai néven ismert vallásos költeményei a világirodalom legkorábbi fennmaradt emlékei közé tartoznak.
Műfaj és stílusteremtő: aki első volt az oknyomozó újságírásban
Bly Elizabeth Cochran néven született (1864-1922) az az amerikai hölgy, aki később Nellie Bly néven nem az első női, hanem egyetemesen az első oknyomozó újságíró lett. A műfaj úttörőjeként 23 évesen őrültnek adta ki magát, hogy egy bolondokházába zárva megírhassa, hogy milyen a "benti" élet. Pár évvel később a Verne Gyula híres 80 napos föld körüli utazására indult, melyet lényegesen kevesebb idő alatt (72 nap) tett meg.
Formula 1 - igen, nő is ült már a volán mögött
Bár ez a sportág máig nem a nőies mivoltáról híres, azért érdemes tudni, hogy több mint 50 éve már taposta a gázt női pilóta a férfias mezőnyben. Az első női F1-es pilóta Maria Teresa de Filippis volt. Az olasz hölgy a Maserati színeiben versenyzett az 1958-as versenyautó szezonban és 3 vagy 5 futamon állt rajthoz (a források véleményei megoszlanak ebben a kérdésben), ezeken a legjobb helyezése egy 10. hely volt Belgiumban.
Nők 100 éve a repülésben
Több mint száz éve már, hogy az első nőnek szóló pilótajogosítványt kiállították. Raymonde de Laroche 1910. március 8-án szerezte meg repülési engedélyét a francia Areo-Clubnál. Élete folyamatosan a repülés körül forgott, s veszte is ez lett, halálos légi balesetet szenvedett 1919-ben utasként.
Nők az olimpián
Az ókortól egészen az 1900-ban megtartott Olimpai Játékokig kellett arra várnia a nőknek, hogy indulhassanak a sporteseményen. Azonban az indulási jog rögtön az első rendezvényen meg is hozta a sikert: az első női olimpiai bajnok Charlotte Cooper lett tenisz egyesben és vegyespárosban, tehát egyből két elsőséget hódított el!
Az első magyar női olimpiai bajnok
Az első magyar női olimpiai bajnokra még kellett pár évet várni, egészen pontosan 36-ot, hiszen 1936-ban Berlinben tudott győzedelmeskedni Elek Ilona, tőrvívó hölgy!
A Csibi becenévre hallgató, legendás magyar sportolónő egyébként kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok volt. Nem csak sportolóként volt sokoldalú: a Zeneművészeti Főiskolán végzett. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás érdekében erről lemondott. Nem szakadt el teljesen a muzsikától, sok táncdalnak volt a zeneszerzője.
Az első hivatásos doktornő
Az orvosi szakma sokáig előítéletek tömkelegét őrizte a nőkkel szemben. Ezt sikerült Elizabeth Blackwellnek legyőzve elsőként a new yorki orvosi iskola elvégzése után (1849) hivatásos orvosnőként munkába állnia (1851).
Magyar nő, mint háziorvos
Az angol születésű orvosnő diplomázása hatalmas és megállíthatatlan hullámot indított el, melynek köszönhetően 1879-ben lediplomázott az első magyar orvosnő is, Dr. Hugonnai Vilma. Mivel Magyarországon a nők nem járhattak egyetemre, Vilma Zürichbe utazott tanulni. Miután megkapta a diplomát, Zürichben marasztalták volna, de neki feltett szándéka volt, hogy magyar orvosként magyar betegeket akar gyógyítani.
Hazája úgy "hálálta meg" az elkötelezettségét, hogy a diplomáját nem volt hajlandó elismerni, és évtizedekig, megalázó módon, hivatalosan csak bábaasszonyként dolgozhatott (valójában gyógyított; elsősorban szegény nőket, saját megélhetési nehézségei dacára sokszor ingyen). Közben elvált és újra férjhez ment Wartha Vince vegyész-akadémikushoz. Ez a házasság már sikeres volt, férje támogatta őt az orvosi munkájában, melyet hivatalosan csak 50 évesen kezdhetett meg - több, mint húsz évvel (!) a megszerzése után, 1897-ben végre elismerték a diplomáját, de az összes szigorlatát újra le kellett tennie. A vizsgák egyenrangú szakmai társalgásba fordultak, a professzorok elismeréssel nyugtázták a doktornő széleskörű ismereteit, korszerű tudását. Végre kitehette a táblát: "Dr. Hugonnai Vilma, orvos". Számos szakmai publikációja közül legismertebbé "A nő, mint háziorvos" c. könyve vált.
Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a 20. század első két évtizedében az igen élénk magyar feminista mozgalomba is bekapcsolódott, és elsősorban a nők képzéséért szállt síkra.
Nő az űrben
1963. június 16-án lépett kis az első női űrhajós a kozmosz végtelenjébe. Valentyina Tyereskova a Vosztok-6 fedélzetéről lépett ki a világűrbe, ahol összesen 71 órát töltött, és ez idő alatt 48-szor kerülte meg a Földet.
S vajon hol szavazhattak elsőként a nők? Sokan talán egy skandináv országot tippelnének meg, nem is járhatnának messzebb az igazságtól: az első ország, ahol a nők is szavazati jogot kaptak Új-Zéland volt.
Képek forrása: pinterest
Pozitív Nap - Gerecs Zsófia
