Ahogy mi, úgy a kedvenceink is szépen lassan megöregszenek: komótosabban kezdenek járni, rosszabbul látnak, hallanak, és a szőrük is megőszül. A tekintetük az idő múlásáról árulkodik, hiszen ha ránk néznek, láthatjuk, mennyivel érettebb, bölcsebb, nyugodtabb a pillantásuk.
Az évek azonban hiába telnek, amit kedvenceink irántunk éreznek, az változatlan marad.
Bár már nem látnak jól, mégis érzik, mi van a lelkedben..

Még mindig szeretnek téged...

Továbbra is felnéznek rád...

Izgatottak, vajon milyen trükköt mutatsz nekik...

Konfucius azt mondta... Bölcsebbek, megfontoltabbak lesznek.

Még mindig látják és értik a lelkedet...

Még mindig szeretnek kint lenni...

De talán már kicsit tovább tart felkelniük...

A bölcs kutyák azt mondják, nem az a lényeg, hogy mennyit élsz, hanem az, hogy mennyi élet van az éveidben...

Még mindig szükségük van a szeretetedre és figyelmedre...

Lélekben örök kölyökkutyák, még ha ez nem is látszik...

Még mindig imádják azt a labdát, amit pici kutyusként kaptak...

Zsémbesnek látszhatnak, valójában azonban nagyon jószívűek...

Még most is úgy néznek rád, hogy elolvadsz tőlük...

Továbbra is szívesen tanulnak tőled...

És még mindig kíváncsiak a világra...

"Akármilyen rövid a pillanat, mely része a mellettünk élő állatok életének, felélénkíti a miénket, és minden szempontból jobbá, tartalmasabbá teszi azt."
~ John Muir ~
Pozitív Nap
Képösszeállítás: lifebuzz.com



