A XXI. században egyre ritkább, hogy az írók tollal rögzítik legújabb művüket, inkább begépelik soraikat a számítógépbe. Az elmúlt évtizedekben, évszázadokban azonban számos világhírű szerző kézírással vetette papírra gondolatait. Ezek a dokumentumok mára rendkívül értékessé váltak, kincset érnek mind anyagilag, mind pedig eszmeileg.
Képriportunk a kézzel írott világirodalom 20 csodáját mutatja be Nektek, a középkortól egészen napjainkig.
1.Összeállításunk legkorábbi darabja az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény kézirata. A kötet egymástól eltérő változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza.
Az Ezeregyéjszaka meséi 2. A Candide, vagy az optimizmus (Candide, ou l’Optimisme) című könyv kézirata a francia felvilágosodás idején, 1759-ben íródott. A mű szerzője, François-Marie Arouet, ismertebb nevén Voltaire nem csak a 18. századi irodalomra, hanem a filozófiára és a politikára is jelentős hatást tett. Híres volt művei éles hangvételéről, a szabadságjogokért való harcáról és haladó gondolkodásáról. A Candide, vagy az optimizmus a címben szereplő eszme állításait kérdőjelezi meg szatirikus stílusban.
Voltaire: Candide, vagy az optimizmus3. Az 1775-ben született Jane Austen, bár soha nem ment férjhez, kétségkívül a romantikus lányregények mestere volt. Írásai, a műfaj ellenére is igényesek és jó szerkezeti felépítésűek, sőt, a kedvesen csipkelődő humor sem hiányzik belőlük. A Meggyőző érvek (Persusaion), amelynek a kéziratát megmutatjuk nektek, az angol írónő hatodik, egyben utolsó regénye, 1818-ban keletkezett.
Jane Austen: Meggyőző érvek4. Victor Hugo legalább olyan meghatározó alakja volt a francia romantikának, mint amilyen hosszú regényeinek terjedelme. Élete és munkássága teljesen átfogta a 19. századot: a regényírás mellett verseket és drámákat jegyzett, de volt politikus és a Francia Akadémia tagja is. A párizsi Notre-Dame (Notre Dame de Paris), amelynek a kéziratából közlünk egy részletet, 1831-ben látta meg a napvilágot, a Nyomorultak mellett Hugo legsikeresebb munkája.
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame5. Charles Dickens angol írót a viktoriánus kor legnagyobb szerzőjeként, és az angol nyelv legkiválóbb művelőjeként emlegetik. Regényei, amelyeknek fő témája a szeretet, ma is folyamatosan kaphatóak az anyanyelvén. 1843-ban írta meg a Karácsonyi ének (A Christmas Carol) című alkotását, egy, a gyerekek és a felnőttek számára is tanulságos és szép mesét.
Charles Dickens: Karácsonyi ének6. A tehetséges Bronte-nővérek művei közül Charlotte leghíresebb alkotásának, az 1847-ben megjelent Jane Eyre-nek (Jane Eyre) a kéziratát választottuk. A szerző akkoriban még Currer Bell álnéven adta ki a könyvet, amit mára a világirodalom egyik legfontosabb regényeként tartanak számon. Charlotte Bronte élete végéig csendes visszavonultságban élt az angliai Haworth-ben.
Charlotte Bronte: Jane Eyre7. A romantikát követő, és még ma is tartó korszak, a modernizmus szimbolikus fordulatát képviseli Gustave Flaubert Bovaryné (Madame Bovary) című munkája. A realista Flaubert a lélektani regény műfajának remek ismerője, fent említett művében érzékenyen rajzolja meg egy gyönyörű asszony szerelmi csalódását. A könyvet 1856-ban folytatásokban, majd 1857-ben egészben ismerhette meg a nagyérdemű.
Gustave Flaubert: Bovaryné8. Az 1865-ben papírra vetett Alíz Csodaországban (Alice in Wonderland) a világirodalom érdekes és sokat vitatott regényei közé tartozik. Nem mondható szokványos személyiségnek írója, Lewis Carroll sem, aki köztudottan vonzódott a gyerekekhez és az ópiumhoz. Bár számtalan értelmezés született a fehér nyúl, a vigyorgó kutya és a bolond Kalapos furcsa világáról, mindegyik másban látja a könyv népszerűségének titkát.
Lewis Carroll: Alíz Csodaországban9. A Huckleberry Finn kalandjai (Adventures of Huckleberry Finn) című alkotás fogadtatása 1884-es megjelenésekor ellentmondásos volt: a néhány barátságos vélemény mellett a legtöbben egyszerűségét, póriasságát és nyers stílusát kritizálták. Írója, Mark Twain azonban úgy tartotta, mindez csak növeli a regény népszerűségét. Igaza lett, hiszen mára a Huckleberry Finn kalandjai az ifjúsági irodalom szerves részévé vált.
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai10. Sir Arthur Conan Doyle a skótok büszkesége, a máig népszerű Sherlock Holmes-figura kitalálója. Doyle összesen négy regényt és ötvenhat novellát írt az intelligens, ugyanakkor rendkívül antiszociális detektív főszereplésével, előbbi egyike volt az 1901-es A sátán kutyája (The Hound of the Baskervilles). A fantázia és a valóság mezsgyéjén egyensúlyozó izgalmas krimit, amelynek kéziratát Ti is láthatjátok, az író legsikerültebb regényének tartják.
Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája11. Marcell Proust francia regényíró, esszéista és kritikus művei nem a könnyen olvasható kategóriába tartoznak. A sokszor betegeskedő férfi egyik kedvenc témája a művészet, és a művész társadalomban betöltött szerepének vizsgálata volt. Leghíresebb könyve, Az eltűnt idő nyomában (A la Recherche du Temps perdu), amelynek kézirata 1909-től 1922-ig készült, több értelmező szerint is az írás folyamatáról szól. A regényfolyam 7 kötetben jelent meg.
Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában 12. A 11 testvérrel „büszkélkedő” James Joyce kezdetben nem írónak, hanem orvosnak készült, színészkedett, valamint verseket írt. Élete során elsajátította a legfontosabb világnyelveket, holt nyelveket, és megtanult szinte ismeretlen tájnyelveket is. 1922-ben írt Ulysses (Ulysses) című regénye jól példázza szerzője intelligenciáját, hiszen a modernista irodalom egyik legjelentősebb műve lett. A számos vita tárgyát képező könyv a „tudatfolyam” elnevezésű írói technikáról híres.
James Joyce: Ulysses13. A tragikus sorsú Virgina Woolf irodalmi légkörben töltötte a gyerekkorát. Bár nem járt iskolába, széles körű műveltséget szerzett nevelőitől, szüleitől, és apja könyvtárából. Vágya, hogy író legyen, megvalósult: Mrs. Dalloway (Mrs. Dalloway) című, 1925-ös regényét, amely egy középkorú asszony egy napját meséli el, remekműnek tartják. Woolf 1940-ben, 59 évesen öngyilkos lett.
Virgina Woolf: Mrs. Dalloway14. A félénk, depresszióban szenvedő Franz Kafka halála előtt azt kérte barátjától, semmisítsék meg a műveit, amelyekre, míg élt, oly kevés figyelem hárult. Szerencsére kívánságát nem teljesítették, így olvasók milliói ismerhették meg Kafka abszurd és nyomasztó írói fantáziáját. Az 1925-ben publikált A per (Der Process) is kínzó reménytelenséget közvetít a tárgyilagosan elmesélt szürreális események révén.
Franz Kafka: A per15. F. Scott Fitzgerald a 20. század kiemelkedő novellistája és regényírója, tiszta stílusát, okos történetvezetését máig dicsérik a kritikusok. Az 1925-ben megjelent, legjobb művének tartott A nagy Gatsby (The Great Gatsby) az 1920-as évek vagyonos társadalmi rétegének felszínességére, pénzmániájára hívja fel a figyelmet. Noha Fitzgerald pontosan látta, milyen hátrányai vannak a luxus és a csillogás világának, mikor nem írt, ő maga is a világi örömöknek hódolt.
F. Scott Ftzgerald: A nagy Gatsby16. A kaliforniai Salinasban nevelkedő John Steinbeck amerikai regény-,novella- és színdarabíró élete során két, minden szerző számára fontos díjat kapott meg – ráadásul ugyanazért a regényért. Az 1939-es Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) című munkája ugyanis mind a Nobel-, mind pedig a Pulitzer-díjat kiérdemelte. Steinbeck, mielőtt megírta volna ezt az amerikai földműves család életéről szóló történetet, egy ideig együtt élt, és dolgozott az oklahomai földművelő munkásokkal.
John Steinbeck: Érik a gyümölcs17. Halála előtt egy évvel, 1943-ban jelent meg Antoine de Saint-Exupery leghíresebb műve, A kis herceg (Le Petit Prince). A pilótaként dolgozó író ebben a látszólag egyszerű, gyermekeknek szóló mesében a társadalom súlyos hibáit veszi górcső alá. Szereplői egy-egy embertípust képviselnek, mint például az uralkodó (Király), vagy éppen a munkamániás (Üzletember), akik éles ellentétben állnak a tiszta, őszinte gyermek figuráját megtestesítő kis herceggel.
Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg18. Disztópiának nevezzük George Orwell 1984 (Nineteen Eighty-Four) című, 1949-ben kiadott regényét, hiszen nem egy pozitív, megszépített jövőről (utópia) ír, hanem egy diktatórikus rendszer eljöveteléről. Az 1984 a totalitárius államok működéséről ad kínzóan valóságos képet a mindent látó Nagy Testvér alakjával, a hazugságra épülő minisztériumokkal és az elnyomott, lelküket vesztett emberekkel. A könyv mottója a kéziraton is olvasható: „War is peace, freedom is slavery, ignorance is strength (magyarul: A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő).
George Orwell: 198419. J.R.R. Tolkien az Oxordi Egyetemen az angolszász nyelv, valamint az angol nyelv és irodalom professzoraként tevékenykedett, mi mégis inkább íróként ismerjük. Tolkien a modern fantasy atyjaként híresült el, és óriási népszerűségre tett szert, miután 1954 és 1955 között napvilágot látott A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings) című alkotása. Bár művét trilógiaként emlegetik, az író többször is utalt rá, hogy ő egy regényként kezeli a történetet.
J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk Ura20. Sokak szerint J. K. Rowling-nak, és az 1997-2007-ig megjelenő Harry Potter-könyvsorozatnak köszönhető, hogy a gyerekek megszerették az olvasást. Az árva varázslófiú története mindazt a csodát és izgalmat magába foglalta, amire a fiatalok nagy része vágyott. A több mint 400 millió eladott példánnyal büszkélkedő fantasy-t olvasói gyermekkoruk egyik legmeghatározóbb élményeként emlegetik. A képen az első kötet, a Harry Potter és a bölcsek köve (Harry Potter and the Philosopher’s stone) kéziratának részletét láthatjátok.
J.K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köveKépek forrása: Fuck yeah, manuscripts!/Flavorwire.com
Szerző: Kiss Gréta - Pozitív Nap
