A kis herceg Antoine de Saint-Exupéry legismertebb műve, amely 1934-ben jelent meg. Eddig több mint 180 nyelvre és dialektusra fordították le, valamint 80 millió eladott példánnyal büszkélkedhet. Amellett, hogy a könyv a főszereplő fiúcska őszinte és tiszta lénye miatt rendkívül szerethető, olyan komoly társadalomkritikát fogalmaz meg, amely mélyen elgondolkodtat. Megtanít minket arra, hogy a szeretet, a törődés és a bizalom mindennél fontosabb, mert ezek nélkül üres és szomorú világban élnénk. Sokat idézett mondatai, például a „Jól csak a szívével lát az ember”, örök igazságként funkcionálnak.

„Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség” – ezzel a még ma is érvényes kijelentéssel kezdődik Jane Austen leghíresebb regénye, a Büszkeség és balítélet. Bár a mű 1813-ban látott napvilágot, nem csak a fent említett sor, hanem az egész történet rendkívül modern hangvételű: a szertelen Lizzy és a zárkózott Mr. Darcy kapcsolatának alakulásából napjainkban is rengeteget lehet tanulni. Austen humoros, ugyanakkor igényes stílusban mesél az előítéletek negatívumairól, a mély, örökké tartó érzelmekről és az őszinte megbánás fontosságáról.

Ernest Hemingway 1952-ben publikált kisregényének értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1954-ben az író Nobel-díjat kapott érte. Az idős Santiago harca a víztömeggel és az óriási hallal az ember egész életén át tartó, kényszerű küzdését szimbolizálja, amely hol vesztes, hol nyertes csatákban ölt testet. Hemingway azonban azt üzeni az olvasónak, hogy kitartással és bátorsággal minden egyes helyzetből fel lehet, és fel is kell állni. Mindig emlékezzünk tehát a könyv leghíresebb sorára: „Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha”.