Az amerikai magyar szervezet vezetője emlékeztetett rá, hogy amióta a jelenlegi kormánypártok megszerezték az abszolút többséget, Magyarországot igazságtalan bírálatok érik a demokrácia és az emberi jogok állapota miatt. Rámutatott, hogy a kormányzó erők demokratikus választásokon győztek, ahol a választók a változásra szavaztak az előző, szocialista kormány rossz gazdálkodása és botrányai miatt. Koszorús szerint a bírálatok eredménye gyakran téves következtetés, mert hiányos és téves információkon alapulnak, amelyek gyakran emlékeztetnek az ellenzék politikailag motivált kifejezésmódjára.

"A mai napig nem nyert bizonyítást, hogy egyetlen médiumot is elhallgattattak volna" - szögezte le a közlemény a magyar médiaszabályozást ért bírálatokkal kapcsolatban. Az új alkotmányról Koszorús Ferenc elismerte, hogy a Velencei Bizottság azzal kapcsolatban megfogalmazott bizonyos aggályokat, de a testület egyúttal megállapította, hogy az alaptörvény "célja, hogy megfeleljen egy, az Európa Tanács keretein belüli modern alkotmány általános jellemzőinek. A Velencei Bizottság külön üdvözli azt a tényt, hogy ez az új alkotmány a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmének elveire alapozza az alkotmányos rendet." Az AHF elnöke szerint ezeket és a hasonló következtetéseket is figyelembe kell venni az alkotmány, a demokrácia és a szabadság megítélésénél. A közlemény felhívta a figyelmet, nincs arra utaló jel, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény akadályozná a szabad vallásgyakorlást. Az AHF elnöke szerint az új törvények tartalmát az interpretációjuk és a sarkalatos törvények fogják kibontani.

Koszorús, aki utalt rá, hogy egyes bírálók Belaruszhoz és Putyin Oroszországához hasonlítják Magyarországot, hangsúlyozta, hogy a véleményalkotás felületes elhamarkodottsága nem az az üzenet, amelyet az Egyesült Államoknak Magyarországhoz kellene intéznie. Az európai és eurázsiai albizottság volt az a testület, amely előtt Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár a július 26-i meghallgatásán aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Az AHF elnöke levelében felhívta a figyelmet számos, a romániai és a szlovákiai magyar kisebbséggel szemben elkövetett diszkriminatív jogsértésre is, amelyek ellentétesek ezen két állam NATO- és EU-tagságából fakadó értékekkel és kötelezettségekkel.