Buranovo évekig haldokló falu volt, egy a sok kihalásra ítélt orosz vidéki település közül. Olyan, amelyet az olajon alapuló városi fellendülés miatt elhagynak a fiatalok, lemondva a szüleik létének alapját jelentő gazdálkodásról. Az ilyen helyeken a kollektív gazdaságok rendszerint tönkremennek, a faházak megdőlnek és belesüppednek a földbe, az utak tele lesznek sáros kátyúkkal, és a falusi bolt legnagyobb mennyiségben fogyó áruja a vodka. A hanyatlás megállítása nehéz, még ha talán nem is lehetetlen.

Az Ural nyugati részén lévő, háromszáz éves Buranovo azonban a legvalószínűtlenebbnek tűnő okból vált kivétellé: nyolc helybéli asszony, többen közülük idősek és hajlott hátúak, Buranovszkije Babuski - Buranovói Nagymamák - néven 2012 -ben fellépett az Eurovíziós dalfesztiválon. Majdnem nyertek és nagyon híressé váltak.

Az együttes, amelynek tagjai közül a legidősebb 86 éves, második helyezett lett a kontinenst minden tavasszal lázba hozó versenyen. A hagyományos népviseletbe öltözött hat matróna rockdalt énekelt, megmosolyogtatva vele a világot. Az előadásról készült videó felkerült az internetre, ahol a döntő élő közvetítésének 100 millió nézőjén kívül még nagyon sokan látták.

És a nem várt eredmény: nemcsak az együttes tagjainak az élete, hanem Buranovóé is megváltozott. A majdnem győzelem elismeréseképpen a helyi hatóság vízvezeték építésébe, utcai világítás felszerelésébe kezdett, mi több, nagy sebességű internetet biztosított a falu iskolájának, és megjavíttatta a főutca burkolatát.

Nehéz túlbecsülni a változások jelentőségét. Az orosz vidék nagy részéhez hasonlóan Buranovo egyszerre festői és nyomorúságos. Lakói tejtermelésből, gyümölcstermesztésből, méz- és gombagyűjtésből tartják fenn magukat. 

Olga Tyurikova, aki a bakui verseny alatt az egyik nagymama csirkéit etette, úgy véli, hogy a csoport megmentette a falut. "Ha nincsenek a babuskik, senki se törődik azzal, hogy Buranovóban nincs vezetékes víz" - jelentette ki. 

"Az egész egy csodával kezdődött - mesélte a csoport vezetője, a 43 éves Olga Tuktareva, aki az együttes neve ellenére nem is nagymama. 2008-ban barátnőjével sétált a faluban, és Buranovo történetének egy szomorú epizódjáról beszélgettek; arról, hogy a sztálini Szovjetunióban számos más templommal együtt a helyi Szentháromság-templomot is lerombolták.

Próba Buranovo kis közösségi házában.

A séta során megszólalt Tuktareva telefonja. Egy zenei producer hívta, aki már hallotta a helyben fellépő babuskikat, és ajánlatot tett: ha a csoport az anyanyelvén, udmurtul előadja a Queen együttes We Are the Champions című számát egy olajipari vezetőkből álló moszkvai közönségnek, méltón megfizeti érte.

Ezt követően a csoport némi hírnévre tett szert a Beatles, a Deep Purple és az Eagles számainak udmurt nyelvű előadásával. Tagjai - kivétel nélkül mélyen vallásos asszonyok, akik a szovjet korszakban titokban gyakorolták hitüket - keresetüket a templom újjáépítésére fordították.

Buranovo évekig haldokló falu volt, egy a sok kihalásra ítélt orosz vidéki település közül, amelyet elhagynak a fiatalok, lemondva a szüleik létének alapját jelentő mezőgazdálkodásról.

Eurovíziós nagyik, akik templomépítésbe vágtak

A nagymamák a 2010-es Eurovíziós dalfesztiválra is beneveztek, de végül nem ők képviselték Oroszországot. Akkor még nem rockot énekeltek. Mivel nem arattak vele igazi sikert, rájöttek, hogy több körítésre és több angolra van szükségük, ha előbbre akarnak lépni. A Bakuban előadott Party for Everybody szövege részben udmurt, részben pedig angol.

Miközben a kórus az azerbajdzsáni fővárosban versenyzett, odahaza lerakták a templom alapjait. Mikor hazaértek - rendőrmotorosok kísérték őket a legközelebbi repülőtérről -, már az építkezéshez szükséges acél és beton is Buranovóban volt. "Imádkoztunk és sírtunk" - jegyezte meg Tuktareva. 

Az együttes tagjai az Eurovíziós Dalfesztivállal nem kerestek, viszont szép bevételre tettek szert egyéb koncertjeikkel. A hírnév mindazonáltal megváltoztatta az életüket. A verseny után környékbeli iskolákból csoportok keresték fel a falujukat.  A nagymamák azt mondják, titokban egész életükben vallásosak voltak, de nem számítottak rá, hogy valaha is újjáépül a templomuk.

"Bíztam benne, hogy valami változni fog a falunkban, de sosem gondoltam volna, hogy így kapjuk vissza a templomunkat" - mondta Alevtyina Begiseva, a csoport hatvanéves tagja.

Pozitív Nap