Elfeledett magyarok Núbiában - a magyarábok nyomában


Valahol  Egyiptom és Szudán határán él egy törzs. A bőrük kicsit sötét, a nyelvük pedig núbiai, mégis magyar származásúnak vallják magukat. Ők a magyarábok.


„Tudjuk, hogy élnek magyarok Európában. Ők testvéreink, és mindig vártuk, hogy valaki eljöjjön közülük ide mihozzánk.” (Ibrahim el Magyar, Wadi Halfa, 1935)

1935-ben Almássy László gróf és Hansjoachim von der Esch történész expedíciójuk során találkoztak egy kereskedővel aki a „magyar” nevű törzsből származik. A felfedezők kíváncsiak lettek erre a népre, ezért ellátogattak Magyarárti szigetére, és alaposan kifaggatták őket származásukról.
Magyarábok a 60-as években

A magyarábok két hulláma


Mondáik szerint 1517-ben érkeztek Egyiptomban I.Szelim osztrák-török hódító seregeivel. Közöttük voltak janicsárnak kiképzett magyarok is. A hátrahagyott katonák Alexandriában zendülést szítottak,  és elmenekültek. Ezután egy Ibrahim el-Magyar, azaz Ábrahám, a Magyar (más változatban Haszan el-Magyar) nevű tiszt vezetésével letelepedtek valahol Núbiában.


Az asszuáni magyaráboknak is megvan a maguk eredettörténete. Valamikor a 18. században érkeztek a térségbe. Ellentétben a keresztényként érkező magyarábokkal, kezdettől fogva iszlám vallásúak voltak. Őseik a  török hódoltság idején iszlám hitre áttért magyarok, akiket Mária Terézia a hitük miatt kiutasított az országból.

Sok apró hasonlóság

Teljesen elkülönítik magukat az araboktól. Hajuk nem fekete, hanem inkább sötétvörös, bőrük is sokkal világosabb, és a núbiai népekhez képest, sokkal kisebb a szemük. A magyarábok nem beledit esznek, hanem kenyeret sütnek, ismerik a pörköltféléket, a húsos leveseket, és ételeiket „magyarosan” fűszerezik. Vallásuk kevert, sok keresztény szokást megőriztek, például az ujjukkal kis keresztet rajzolnak az újszülöttek homlokára, a kenyérre pedig, mielőtt megszegik, késsel vésnek keresztet. Ezenkívül a pogány és iszlám vallás elemei is megtalálhatóak náluk.

A magyaráb szó, magyar törzset jelent.

A végső bizonyítékok
Büszkék származásukra
Sokáig ment a találgatás mennyi lehet a valóság alapja történetüknek. Eléggé hihetetlennek tűnt, hogy sötét bőrű núbiai lakosok büszkén  azt hangoztassák, hogy ők bizony magyar felmenőkkel rendelkeznek. Rengeteg expedíció látogatott el hozzájuk, és a legfrissebb kutatások szerint nem csak magyarok, de dél-szláv ősökkel is rendelkeznek.

Végül megtörtént a nagy felfedezés. 1965 körül a Magyarárti szigeteken áradás történt és veszélybe kerültek a magyarábok sírjai. Segítségükre egy Skandináv expedíció sietett.

Itt vettek csontanyag mintát a sírokból, amit később Ole Vagn Nielsen kutató vizsgált meg. A csontokból egyértelművé vált, hogy a lakosság egy része Kárpát-medencei és délszláv eredetű. Ezek után már semmi kétség nem volt a származásuk felől. A Magyarok Világszövetsége pedig 1992-ben tagjai közé választották a magyarábokat.

Bármilyen messze is élnek, és igaz, hogy sötét a bőrük és más nyelvet beszélnek, de idehaza ugyan olyan szeretettel kezelik őket, mint saját honfitársaikat.



Szerző:Horváth Gábor- Pozitív Nap
Felhasznált források: Pásztor Zoltán: A magyarábok földjén / erwin.bernhardt.net.nz / Wikipédia

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

A fotó, ami mindent elmond tűzoltóinkról!

Égő autóból kimentett gyerekeket nyugtattak az M7-esen... Le a kalappal mindegyikük előtt. Ők az igazi hősök.

Magyarra fordították a dalszöveget, majd vissza - óriási röhögés lett belőle

Az amerikai The Tonight Show-ban megmutatták, hogyan bénázik a Google Translate, ha a magyar nyelvvel kell megküzdenie...

Játékkal a szebb beszédért: 30 nyelvtörő, ami fejleszti az artikulációt

Nyelvtörők. Jó játék mondogatni őket, ráadásul észrevétlenül fejleszti a gyermekeket, sőt még a felnőtteket is. 30 mókás nyelvtörőt gyűjtöttünk össze Nektek - ki tudjátok mondani őket tévesztés nélkül? :)

10 gyönyörű versrészlet a magyar költészet napjára

Azt mondták neki, az Attila név nem létezik, így gyerekkorában sokáig Pistának szólították. Árult vizet, lopott fát, tanított és írt, mégis mindig nyomorgott. Egyetemre ment, képezni akarta magát, de eltanácsolták. Rövid élete során végig önmagát kereste, ám nem tudta megtalálni lelki békéjét. Ő volt József Attila: születésnapját, április 11-ét a magyar költészet napjaként tartják számon.

Így kel életre egy elfeledett női arc!

Több, mint 2000 éve halt meg Nofertari és II. Ramszesz legismertebb lánya. "Ámon kegyeltje", azaz Meritamon most, a feledés homályából újjáéledve az orvostudomány és a technológia segítségével tárul elénk a nemes vérű nő arca.


NAPI BOLDOGSÁG