Mit válasszunk: a hazait vagy az importot?

Mára a szaporodó élelmiszerbotrányok, a környezetszennyezés és az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásával összefüggő kockázatok miatt egyre fontosabbá válik, hogy honnan származik a termék, ami a tányérunkon landol.


Ott állunk a nagyáruház zöldség-gyümölcs részlegén, hatalmas táblákon üvölt felénk a "friss" felirat. Előttünk elterül 3 féle krumpli (francia, holland és jó esetben magyar), 3 féle paradicsom (spanyol, marokkói és talán magyar), és ugye a rendre Kínából érkező fokhagyma (pedig de jó is lenne a makóit beszerezni).

Mi szerint döntünk? Tényleg csak az ár számít abban a pillanatban? Vagy képesek vagyunk a pénztárcánkon túl, hosszabb távon gondolkodni?

Nem mindegy hogy Jordániából, vagy a szomszéd településről jön össze a lecsó alapanyaga!

10+1 indok következik, hogy legközelebb biztosan a helyes döntést hozd meg!


1. A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra.

Kutatások igazolják, hogy a helyben elköltött 100 Ft a helyi gazdaság szereplői számára 200 Ft bevételt jelent. Amikor az értékesítő vállalkozás nem helyi tulajdonú, a profit garantáltan elhagyja a helyi közösséget.

2. Frissebb áru - méghozzá nem is akármennyivel.

Míg a nagyáruházak polcain található zöldségeket, gyümölcsöket éretlenül szedték le, hetekig, hónapokig szállították, majd valahol hűtve tárolták, addig a helyi zöldségek a piacon nagy valószínűséggel az eladást megelőző 24 órában kerültek betakarításra. Ez nem csak a frissességére van hatással, hanem a beltartalmára is, hiszen az idő múlásával ezen élelmiszerek táplálkozási értéke csökken. 

3. Jobb a helyi íze.

Kóstolj meg egy kerti paradicsomot, frissen a növényről letépve és egy importot a boltból. Érezhető a különbség!

4. Tovább érik.

Mivel ezek a termékek helyben kerülnek értékesítésre nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítás gyötrelmeit és a hosszú hűtőházi tárolást. Ezért nem kell, hogy éretlenül szüreteljék be őket.

5. Kevésbé szennyezi a környezetet.

Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik (általában max. 60 km-t), a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. Például egy import paradicsom átlagosan 2400 km-t tesz meg (!) mire nálunk az áruház polcán landol.

6. Harmónia az évszakokkal.

Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hozzásegít minket ahhoz, hogy akkor fogyasszuk ezeket, amikor a legjobb ízűek, legnagyobb mennyiségben kaphatóak és a legolcsóbbak. Például nem jellemző, hogy télen lecsót főzünk, igaz?

7. Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is.

A piaci árusok, a helyi zöldség és gyümölcstermesztők, állattartók és élelmiszer feldolgozók mind-mind rendelkeznek egy saját, családi (siker)történettel. Különösen igaz ez akkor, ha az előállítás során a hagyományos családi recepteket, módszereket alkalmazzák. Azzal hogy megvesszük ezeket a termékeket, a történet részeseivé válunk.

8. Minél közelebbi az áru, annál kevesebb a vegyszermaradvány.

Azzal, hogy kevesebbet kell az élelmiszereket szállítani, nincs szükség jelentős tartósításra. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható. A termelőnek pedig érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját becsülete és arca az alapja a márkának, amit értékesít.

9. Diverzitás növelő hatás.

Azzal, hogy nem kell a termelőnek jól tárolható, jól szállítható, magas profittal kecsegtető nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak olyan ősi hazai fajták, melyek termesztése, tenyésztése egyre inkább a feledésbe merül.

10. A saját környezetünket támogathatjuk.

Azzal hogy a helyi termékek mellett tesszük le a voksunkat hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk, a kistérségünk, vagy a régió gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres maradjon. Ha választhatsz, hogy egy külföldi céget, vagy a helyi közösséget támogatod, amihez tartozol, te ki mellett teszed le a voksod?

Nézd meg, hogy képben légy a hazai árukkal...

+1. Teremts kapcsolatot a termelővel és az egészséges áru olcsóbb lesz, mint hinnéd!

Számtalan lehetőség van arra, hogy a termelőtől közvetlenül szerezd be az árut, még akkor is ha fővárosi vagy (nekik kifejezetten ajánljuk a Szatyor Bevásárló Közösséget). Így a gazdákkal kialakított közvetlen kapcsolatnak köszönhetően nem kerül a fogyasztói láncba a haszonra gyúró multi kereskedők. A direkt értékesítésnek hála, az áru zöme olcsóbb lesz, mint amennyiért a bioboltok, vagy egyes áruházak kínálják termékeiket.

A híres- hírhedt sült galamb helyett: bevásárló közösségek

Egyre nagyobb jelentőséget kap az egészséges étkezés és a környezetkímélő életmód kérdésköre. Ez nem újdonság. Viszont a két dolog összekapcsolása a gyakorlati életben már problémásabb dolog. Erre jó példa a Szatyor Bevásárló Közösség. Ez a csoport tulajdonképp egy informális egyesülés,  melynek célja, hogy magas minőségű - lehetőleg organikus termesztésből származó - helyi termékeket vásárolhassanak, elfogadható áron.

A Bevásárló Közösségen keresztül hetente lehet vásárolni. Ennek menete igen egyszerű: a tagok a hét elején rendelik meg interneten a kívánt termékeket, amit aztán a hét közepén kapnak meg. Az áru átvételére egy központi átvevőhelyet alakítottak ki Budapest belvárosában, de nyitottak más alternatív átvételi pontok beindítására is.

Igyekeznek továbbá az egymás közelében lakókat összefogásra buzdítani és terveik közt szerepel a házhoz szállítás bevezetése is. A termékek minőségéért a termelő vállalja a felelősséget. Amennyiben a vásárló a megrendelt árut nem megfelelő minőségűnek találja, lehetősége van arra, hogy ne vegye át, és ne fizesse ki azt. A Szatyor Bevásárló Közösség nagyszerű példája az aktív civil létformának és érdekérvényesítésnek, s annak, hogy érdemesebb kézbe venni saját sorsunkat és életünket, mintsem a híres-hírhedt sült galambra várni.

Önszerveződő csoportok, hol alakul meg a legközelebbi Szatyor Bevásárló Közösség? A jó példa - remélhetőleg - ragadós lesz...



Szerző: Pozitív Nap

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Betiltották a mobilozást egy francia étteremben, hogy beszélgessenek egymással a vendégek

Hean-Noël Fluery a vidámság és a szórakozás nevében betiltotta a mobiltelefonok használatát az asztaloknál.

Mielőtt vad karácsonyi vásárlásba kezdenél: ismerd meg cuccaid valós történetét

Olyan világban élünk, ahol naponta minimum három reklámújságot dobnak a postaládába, hogy vegyünk és vegyünk és vegyünk. De mit, ha lényegében legtöbbször egy pozitív emberi kapcsolat hiányzik...

Svédországban annyira dübörög az újrahasznosítás, hogy kifogytak a szemétből

Annyira jól működik Svédországban az újrahasznosítás, hogy évek óta külföldről importálják a szemetet. A svéd háztartási hulladékok kevesebb mint egy százaléka került hulladéklerakókba 2011 óta.

Ilyenek lennének hétköznapjaink, ha a reklámok jelentenék a valóságot!

Képzeld el, hogy telne egy napod, ha minden úgy történne, ahogy a reklámokban láthatjuk! Vicces ugyanakkor elgondolkodtató írás...

A jövő képlete: kevesebb munka, több élet

Ha kevesebbet dolgoznánk, az megmenthetné a gazdaságunkat, a józan eszünket, és a bolygónkat is. Égbekiáltó ellentmondás, vagy tényleg ez lehet a jövő képlete?


NAPI BOLDOGSÁG