A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) ősszel indítja újrabefektetési (reinvest) programját, amelynek fő célja, hogy szektoronként beazonosítsák a kiemelt nagyvállalatokat, feltérképezzék újrabefektetési terveiket, és együtt meghatározzák a lehetőségeket - mondta Dobos Erzsébet, a hivatal elnöke. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) "Mitől vonzó Magyarország?" című konferenciáján Dobos Erzsébet hangsúlyozta, hogy az újrabefektetési program keretében felmérik az újraberuházási szándékot és a vállalati elégedettséget is, valamint programtervet dolgoznak ki a beruházni szándékozó cégekkel.

Dobos Erzsébet elmondta, hogy a Magyarországon már jelenlévő cégek többsége újra szeretne befektetni Magyarországon, példaként említette, hogy egy felmérés szerint a német vállalatok 83 százaléka tenne így. Hangsúlyozta: Magyarország még mindig vonzó befektetési célpont, és a befektetőkkel állami intézményként a HITA foglalkozik, a befektető kereséstől, az ide települt befektetők informálásáig, valamint az utógondozási feladatokig. Elmondta, hogy a HITA kezelésében jelenleg közel 70 befektetési projekt zajlik, és ez az előző évekhez képest jelentős növekedést jelent. Az új befektetések és a már itt lévő befektetők invesztíciói nagymértékben hozzájárulnak a kormány által kitűzött egymillió munkahely létrehozásához - mondta Dobos Erzsébet. Az elnök beszélt arról is, hogy a befektetés-ösztönzésben a HITA kiemelt ágazatként kezeli a biotechnológiát, az informatikát, az elektronikát, az autóipart, valamint a szolgáltató központok létrehozását. Hozzáfűzte: ezek az ágazatok jelentősen hozzájárulnak a magyarországi kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséhez és új munkahelyek létrehozásához, ösztönzik a kutatás-fejlesztést, és magas hozzáadott értéket jelentenek.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta: az ország közvéleményére, de a politikusokra is rendkívüli módon jellemző volt az utóbbi időben, hogy igazodási, megfelelési kényszerből folyamatosan azt monitorozták, hogy bizonyos kérdésekben, lépésekben - akár gazdaságpolitikai, akár turisztikai - mit gondol róluk a külföld. Ezzel a felfogással Kovács Zoltán szerint nem azért kell szakítani, mert nem fontos a külföld véleménye, hanem mert csak akkor sikerülhet a strukturális problémák megoldása, ha az igazodási kényszerrel sikerül szakítani. Az év első féléve kiváló példája annak, hogy ez elindult, az uniós elnökség adta feladatokat Magyarország kiválóan látta el - mondta az államtitkár. Hetényi Márk, a Flextronics regionális pénzügyi igazgatója elmondta: a cég közel 20 éve van Magyarországon, 12.000 munkavállalót foglalkoztat az országban. Tavaly 2,6 milliárd dolláros árbevételt ért el a cégcsoport, amely az előző évhez képest 53 százalékos növekedést jelent. A magyar leányvállalat a cégcsoporton belül a harmadik legfontosabb termelő bázis Kína és Mexikó után - mondta Hetényi Márk.

Az igazgató szerint Magyarország befektetési szempontból számos előnnyel rendelkezik, ilyen az elhelyezkedés, a logisztika, a tapasztalat, a jó közlekedési és oktatási infrastruktúra, valamint, hogy költséghatékonyan lehet magasabb hozzáadott értéket előállítani. Úgy vélekedett: jobban össze kellene hangolni az állam és a vállalatok imázstevékenységét, erősíteni kell az oktatásban a reáltudományokat, valamint egyszerűsíteni kell a bürokráciát, a szabályozást. Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy a kreatív ipar egy olyan terület, amelyben Magyarországnak a régióban jó esélyei vannak, akár regionális központtá is válhat. Úgy vélekedett, hogy a minőségi turizmust kell fejleszteni, mert a turisták költéseit így lehetne növelni, és az így Magyarországra érkező turisták válhatnak később befektetővé.