A VI. világbajnoksággal végképp "nagykorúvá" vált a női labdarúgás: a német földön rendezett háromhetes tornán izgalmas összecsapásokat, pazar gólokat, szenzációs egyéni teljesítményeket láthatott a közönség. Ma már szinte csak annyi a különbség a férfiak és a nők játéka között, hogy utóbbiak kevesebbet színészkednek és reklamálnak a pályán.
A távol-keleti ország "lányai" meccsről-meccsre javulva "darálták le" ellenfeleiket (fotó: MTI)
A mérkőzésenként följegyzett gólátlag (2,6) minden korábbi vb mutatójánál alacsonyabb; ez egyértelműen azt mutatja, hogy a világ élmezőnye (a vb-re kijutott 16 csapat tudása) egyre jobban kiegyenlítődik. A színvonal emelkedésére utal, hogy nemcsak a döntőben és a bronzmeccsen volt telt ház, hanem számos csoportmérkőzésen, majd a negyed- és az elődöntőkben is. Ez esetenként 40-50 ezres nézőszámot jelentett a stadionokban; ráadásul a német közszolgálati tv-adók (ARD, ZDF) a torna összes mérkőzését egyenes adásban közvetítették. A hazai válogatott meccseit átlagosan 16 millióan követték a képernyők előtt! Nem kellett csalódniuk, mert "hajtós" meccseket, látványos megoldásokat, helyenként pazar gólokat láthattak.
Bár a világbajnokság nagy esélyese a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ranglistájának élén álló Egyesült Államok volt, a végeredmény csak azok számára meglepetés, akik nem látták a japán válogatott mérkőzéseit. A távol-keleti ország "lányai" meccsről-meccsre javulva "darálták le" előbb a negyeddöntőben a jóval esélyesebb német, majd az elődöntőben a svéd, végül a döntőben az amerikai együttest.
