Bár ahány ház, annyi szokás, azért a legtöbb húsvéti asztalon ugyanazok a slágerételek: a sonka, a bárány, a tojás, a torma és a kalács. De miért is ezek, és hogyan lehetnek igazán finomak, és közben egészségesek is? Lerántjuk a leplet!

Áldozati bárány

Bár mára a húsvéti bárányfogyasztás kultusza kezd csak az Alföldre korlátozódni, valójában a báránysült az egyik legősibb eleme a menüsornak. Az Ószövetség szerint már Krisztus korában is fogyasztották, akkoriban tényleg áldozati jelleggel, ezért is nevezte az Újszövetség Jézust Isten bárányának. A bárányt sok háznál egyben sütötték, hogy ne törjék a csontját (ez rontást hozott volna a házra), a kiengedett vérével pedig az ajtófélfákat kenték be, hogy bebiztosítsák a család egészségét.

Sonka nélkül nem is húsvét a húsvét!

Ami viszont az ország minden területén tradicionális húsvéti étek, az a sonka. Ehhez viszont kevésbé magasztos eredettörténet kapcsolódik, az igazság az, hogy mivel a böjti időszakban nem szabadott húst enni, ezért húsvétra tetemes mennyiség halmozódott fel belőle, mire egy élelmes parasztember az ünnep tipikus ételévé tette a sonkát. A sonka csontjához viszont misztikus képességeket társítottak: kéményre akasztva megóvja a házat a tűztől, míg a gyümölcsfát bő termésűvé tette.

A sonka már önmagában elég sós, ezért nem érdemes pluszban még hozzáadni, ezzel már az egészségünk megőrzése érdekében is lépünk egyet. Az igazán jó sonka egy évig szárad a füstölőben, így természetes ásványi anyagokkal gazdagodik, nem igényel már tartósító szereket. Akik kényesen figyelnek az alakjukra, de nem akarják mellőzni az sonkaízt, válasszák a pulykából készült verziót!

A sonka kiegészítői: torma és retek

A hagyomány szerint a húsvéti asztalnál először tormát kell fogyasztani, ráadásul magában, ezzel némiképp osztozunk Krisztus szenvedéseiben a keresztfán. Ezek után már ehetjük a sonka mellé. Bár az íze kellemessége vitatható, gyógyhatása annál kevésbé: antibiotikum lévén hatásos ellenszer a megfázásra, rákos megbetegedések megelőzésében és élen jár, felpezsdíti a vérkeringést, és még a reumára is jó. Majonézzel tompítható jellegzetes erős íze, de joghurttal elkeverve egészségesebb. A retek még nem rendelkezik mítosszal, viszont serkenti az emésztést, tisztítja a légutakat, óvja a májat és az epét.

Nem hímes, de kemény: tojás

A tojás a feltámadt Üdvözítő jelképe, egyben termékenységi és újjászületési szimbólum is. A tojás piros héja Krisztus vérét jelenti. A néphagyomány szerint a családnak közösen kell elfogyasztania a főtt tojást, mert így bárhova is keveredjenek a világban, mindig megtalálják egymást és otthonukat.

Ha igazán „húsvéti ízt” szeretnénk kölcsönözni a keménytojásnak, akkor érdemes abban a vízben főzni, amiben a sonka is főtt.

Ugyan nem ez a világ legegészségesebb és karcsúsítóbb étele, de hát húsvét is csak egyszer van évente, ennyit megengedhetünk magunknak! A megmaradt tojást pedig a kerítésen átvetve ássuk el, így megóvjuk otthonunkat a villámcsapástól, legalábbis a népi babona szerint.


Édességnek és sonkakísérőnek is kiváló: kalács

Míg egyesek desszertként, finom reggeliként fogyasztják a kalácsot, más házaknál erre lapátolják a tormával megkent sonkaszeleteket. A kalácsnak a római és a görög katolikus egyházban is egyaránt helye van húsvétkor. Ha ilyenkor is számolgatjuk a kalóriákat, akkor használjunk teljes kiőrlésű lisztet az elkészítéséhez. Morzsáit (akárcsak a kenyérmorzsát) ilyenkor a tyúkok elé szórták, hogy ezzel is garantálják a következő húsvétra a főtt tojástól roskadó asztalt.

Hódíthat a zsírszegény, egészséges étkezés és a reformkonyha, de hát húsvét csak évente egyszer van, annyi „bűnt” csak megengedhetünk magunknak, hogy egy-két napig ízletes füstölt sonkát eszünk kemény tojással. Jó étvágyat!


Szerző: Frányó Krisztina – Pozitív Nap