Legtöbbször nem is maga a kialakult szituáció az, ami rossz érzést okoz, hanem a vele kapcsolatosan belevetített, előre hozzátársított jövőről alkotott gondolataink.

Marcus Aurelius így ír erről:

"Ne vetítsd előre a nem létező bajokat..."

"Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod - sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni? - Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad. Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett? Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik - tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád - neked csak járnod kell rajta."

A helyzetek gyakran jobbak, mint aminek képzeljük...

Az jó, ha egy adott helyzet több lehetséges – jó és rossz – kimenetelére is előre felkészülnünk, de ez csak ennyi, felkészülés, nem több. És hajlamosak vagyunk a legrosszabbra készülni... Viszont, ha megfigyeled, az esetek nagy százalékában egyrészt úgysem úgy valósult meg a jövő, mint ahogy elképzeltük, másrészt  feleannyira sem volt rossz, mint ahogy előre beleéltük magunk. Hát akkor nem jobb, ha az esetleges jó érzést éljük át, mikor felkészülünk arra, ami várható. Ugyanannyi energiával jár és szintén „csak” gondolatok, csak éppen pozitívak

Ha mégis rosszul alakulna: „Ráérsz akkor átmenni a hídon, mikor odaértél…”

Sokszor teljesen természetes dolgokat értékelhetünk, de ez általában eszünkbe se jut. Például:

- Lekésted a buszt? Ahelyett, hogy bosszankodnál, örülj, hogy egyáltalán jár busz arra, amerre menni akarsz.

- Rossz jegyet hozott haza a gyerkőc? Oké, jobban kell majd vele akkor tanulni, de közben milyen remek, hogy ilyen jó kapcsolatban vagytok, hogy meg meri neked a rosszat is mondani! Nagy érték!

- Késésben vagy egy munkával, kifutottál a határidőből? Ha idegeskedsz rajta, csak még lassabban fogsz haladni vele. Örülj, hogy van munkád és, hogy itt a határidő – hisz ez azt jelenti, hogy nemsokára befejezed az adott projektet és milyen jó lesz majd utána fellélegezni.

-Esik a hó húsvétkor? Akkor legyen ez az új mondás: "ha húsvétkor hó esik, az erszény és a has megtelik” :)

Egyszóval: ne képzelj előre bajokat és gondokat, hanem keresd a jót minden helyzetben!

Szerző: Jóba Katalin (Pozitív Nap)