Egyszer feltámad egy nagy vihar, és "Földanyánk" kitárja majd házunk ablakait, hogy tisztára mossa elménket, és azt, amit magunk után hagytunk. Lehetne másképp is, hisz mindannyian a Föld gyermekei vagyunk, és az életet melyet nekünk ajándékoztak, okkal kaptuk. Képesek lehetünk a világ megismerésére, a pusztítás elleni védelemre, hiszen van agyunk, amit jobb esetben használunk is, vagy mégsem?  

Mindent megeszünk, amit elénk raknak?

Az ember azt gondolná, hogy okosabban gondolkozunk mint némely ragadozó, hiszen képesek vagyunk a múltba tekinteni, a jövőnket tervezni, van felelősségérzetünk, morális érzékünk. Több esetben azonban, pont az ellenkezője bizonyosodik be. Sóvárgunk a hatalom iránt, amit pénzzel akarunk megkaparintani. Azt hisszük, hogy ez a boldogság eszköze, melyhez szükségünk van a termelés-fogyasztás-eldobás örökös körforgására. Felhasználjuk, átalakítjuk a természet erőforrásait, oly módon, mely nem éppen gondolati lényre jellemző. Tényleg a termelés-fogyasztás-pénz háromszöge az ember létfeltétele? 

A XIX. századig elenyésző volt a természetes folyamatokba való belerombolás. A technológiai fejlődéssel párhuzamosan és az iparosítás következtében ez azonban ugrásszerűen megnövekedett. Mára már több ország, mozgalom felismerte a szükségét ennek a "növekedésnek", felesleges "cucc" termelésnek a megállítását. 

Nevezzük nevén a dolgokat: miket pusztítunk el? 

A talaj, a vizek pusztítása, szennyezése: a talajt már évszázadok óta műveljük, mellyel nem is lenne probléma, ha figyelembe vennénk a talaj megújuló képességét. Ha nem tudjuk pótolni az elveszített tápanyagokat, akkor egy idő után csak terméketlen földek végtelen kietlen mezője lesz lábunk alatt. A víz pedig a legnagyobb kincsünk, még ha most nem is vesszük észre, mekkora a jelentősége. Persze hogy nem, hiszen élvezzük a korlátlannak hitt mennyiséget, és azt hisszük mindig így lesz. Pedig nem. 

A levegőt úgy szennyezzük, mintha kötelező volna. A gyárak, a közlekedési eszközök, úgy fújják magukból a füstöt, mintha direkt a légkör természetes összetétele ellen esküdtek volna össze. 

Fotó: Pap Gábor/P.M.G.

Az ózonréteget a különféle termelő tevékenységek melléktermékei rombolják a legjobban, és ez a tenger világát is veszélyezteti. Az ózon ritkulásával nő a Föld felszínére jutó ultraibolya sugárzás és ez károsan kihat a tápláléklánc alapjaira. 

Az állatokat halomra gyilkoljuk, hogy eredeti bőrcsizmánk legyen, vagy villogjunk egy szép kabátban. A növényekből, fákból, pedig felesleges papírhalmazok gyűlnek össze nap mint nap, a lakásunk előtti dobozban, amikor kiírjuk, hogy: „a hirdetéseket, ne a postaládába dobja, kérem szépen.” Belegondoltunk már abba, hogy hány hektár erdőt rombolnak le ezekért a jelentéktelen "vásároljanak és a régit dobják ki" cetlikért?

Hogy felrázzunk téged is, most mutatunk egy videót, amit egy londoni művész készített, Steve Cutts. Több mint 5 millióan nézték már meg, melyben főszerepet kap maga az ember. No nem az az idealizált szeretet-lény, akinek mindannyian látni szeretnénk magunkat, hanem a valós ösztön-lény. Az az ösztönösen viselkedő entitás, ami elvileg a gondolkodás által emelkedne ki az élővilágból. Ehelyett ösztöneit fejleszti tovább, igaz már tudatosan. Micsoda ellentmondás, mégis ez az igazság! (Lábjegyzet: tisztelet a kivételnek.) Amikor sírnunk kellene, akkor is önnön nagyszerűségünket csodáljuk. 

Mit lehet tenni? Próbáljunk meg környezettudatosabban élni, vezessünk be egy-egy húsmentes napot, ültessünk palántákat, fákat, ha van rá lehetőség, a cigarettacsikket ne dobjuk el, gyűjtsük szelektíven a szemetet, informálódjunk „zöld” mozgalmak munkáiról, melynek részesei is lehetünk akár, gyerekeinket neveljük rá a gondviselésre a természet iránt. És még sorolhatnánk a lehetőségeidet!

Király lehetsz egyedül a szemét tetején, vagy barát, csapattag, egy szebb környezetben. Te döntesz!

A videó és a cikk is elég velősre sikeredett, de nem lehet másképp szellőztetni a rosszat, ha nem ébredünk rá, hogy mi a fontos az életben, mik az igazi értékek, hogy mi az amivel foglalkoznunk kellene. A világ emberségesebb, szebb hely lehet általunk is. Kis lépés lehet neked, de nagy lépés a bolygónknak, akár egy ember környezettudatosabb életmódja is. Ne csak gondold, csináld is. 

Íme, néhány zöld példa: 

Európa új zöld városa

Moszat hajtású autó

Fenntartható Lánchíd park svéd módra

Zöld irodaházak

10 tipp, hogy környezettudatosabb légy

Az ökotudatosság nem pénz függvénye

Szerző: Tamás Zsanett - Pozitív Nap